Manapság írni bármit, akármit lehet, de igazán kézzelfoghatót nem. Miért? Mert mindenki butítja magát valami szemfárasztóval. Ezzel van tele az éter, az internet, meg a villanyoszlopok(?). Az emberek keresik a lelki békéjüket, de nem találják. Pedig csak fel kéne húzni a redőnyt és hagyni, hogy megvakítson a nap fénye.
Az eddigi sorok mind értelmetlenek, vagy csak túl magas szellemi szinten futnak? Túl sok lesz a kérdés. Mivel kezdi az embergyerek a beszédét? Persze, hogy kérdéssel, mi mással. De nem elég kérdéseket feltenni. Válaszokat is kell adni némelyikre..
1/ Ollózzunk bele.
Talán az előző szavak mind süket fülekre találnak, de annál sokkal rosszabb, ha süket szemekre találnak, mert akkor van a legmélyebb gödörben az írományom, még hozzá, hogy ez is csak egy szemfárasztó, mint a többi.
Vágjunk bele valami témába és hagyjuk, hogy kibontakozzon. De mi lenne az ami, valóban érdekelne valakit. Ez egy kijelentőkérdés volt. És nem, nem költői.
Azt mondhatom, hogy szerencsés vagyok, hogy magyarnak születtem. A legjobban viszont azért vagyok szerencsés, hogy minden gondolatom eme páratlan és kifejező nyelven születhet meg. Ez azért nem semmi. Most biztos vagyok benne, hogy megfogalmazódott benned valami és ha nem baj, letegezlek.
Az, hogy ki vagyok szerintem mindenki számára lényegtelen, mindössze épp csak beleolvasol egy szöveghalmazba, amiből azt remélem talán, hogy érdekesnek fogod találni, vagy válaszokat fogsz kapni olyan fel nem tett kérdésekre amire szívesen vársz választ, bár még ki sem találtad. Pont ilyenek a haszontalan tények. A ruhamoly nem rendelkezik gyomorral. Éppen keresgetsz az interneten valami kézzelfogható iránt, amivel kezdhetsz valamit és erre ezt olvasod. Igencsak meglepődsz ha nem vagy valami anatómiafan, ugyanakkor elgondolkodsz, hogy akkor talán úgy működhet, mint a fűnyíró, csak a gyűjtődoboza nélkül. Összevissza tojik mindent, ahol csak jár, a kaka megjelenik és az egész életét elkakálja. Szegény pára..Azután belénk üt a felismerés, hogy biztosan van azért valamije, ahová gyűjti a kárpitunk, ruháink, anyagi javaink darabjait. Egyébként igencsak hasznos lenne bizonyos esetekben, de ezt már csak a következő írásomban fejtem ki, hogy miért is?!!
By Mereszet
